A vörösréz pálinkafőzők belsejének hagyományos módszerű, rozslisztes tisztítása

Teljesen elkerülhető a rézeleje, ha a pálinkafőző tiszta belülről. Cikkünkből megtudod, hogyan takaríthatod ki egyszerűen! 

A vörösréz pálinkafőzők belsejének tisztítását hagyományos módon rozsliszttel (a nagyobb élelmiszerboltokban és bioboltokban szokott lenni, mindegy, hogy teljes kiőrlésű vagy normál rozsliszt, a célnak mindkettő megfelel) lehet elvégezni. Ezzel a tisztítással a pálinkafőzőből eltávolítható a belső oxid réteg és a grünspan, ami egyébként az előpárlattal, rézelejekét jönne ki. Saját tapasztalatom szerint a megfelelő rendszerességgel elvégzett belső tisztítás esetén egyáltalán nem fog a rézelejével találkozni még teljesen vörösréz pálinkafőzőnél sem.

Mert mi is a rézeleje? A belső falról kioldódó réz-oxidok által kékes-zöldes színűre festett párlat, ami a lepárlás során mindig elsőként távozik a hűtő kifolyónyílásán.

Ez persze nem azt jelenti, hogy nem lesz előpárlat - az előpárlatot mindig le kell választani, minden cefre, bor vagy sör lepárlásakor. Ennek mennyisége a cefrézés minőségétől függ - még egy kisebb cefrézési hiba is erőteljesen megemeli az előpárlat mennyiségét.

Ezt a belső tisztítást az első használatba vétel előtt, valamint hosszabb használati szünet után (például minden évben az első cefre lefőzése előtt) szokás elvégezni. Természetsen akkor is szükség van egy alapos belső tisztításra, ha például illóolaj lepárlás után újra pálinkát szeretne főzni (kivéve, ha pl. éppen kakukkfű likőrt szeretne készíteni, nálunk igen kapós például a kakukkfű lepárlás utáni borlepárlás eredménye), vagy ha mondjuk levendula után borsikafű olajat szeretnénk kinyerni.

Itt szeretném megjegyezni, hogy mivel jó minőségű párlatot és illóolajat szennyezett, nem megfelelően tiszta eszközzel lehetetlen elérni, minden egyes pálinkafőzés vagy illóolaj kinyerést követően alaposan mossa ki a pálinkafőzőt (akár magas nyomású mosót is használhatunk e célra, azonban ebben az esetben a szegecselt lepárlóknál ügyeljen a szegecselések közötti tömítésre), valamint ha nem azonnal szeretné újra használni, puha ruhával kívül-belül törölje szárazra, és ebben az állapotban, teljesen szárazon és tisztán tegye el csak. Ha így jár el, akkor a rézeleje (ami tehát nem tévesztendő össze az előfőzettel!) ismeretlen fogalom lesz Önnek is.

A pálinkafőzők hagyományos módszerű belső tisztításhoz szüksége lesz egy fakanálra, vízre, valamint az üstméret 2%-ának megfelelő mennyiségű rozslisztre (minden 10 liternyi üstméretre tehát 20 dkg rozslisztre lesz szüksége).

Töltse fel az üstöt 2/3 részig vízzel, és melegítse a víz forrásáig úgy, hogy nem rakja rá a sisakot. Jó alkalom ez arra, hogy megtapasztalja, a melegítésre használt eszközt milyen fokozatra kell állítani ahhoz, hogy a már felforrt víz csak finoman forrjon. Kísérletezze ki ezt a fokozatot és jól jegyezze meg, nagyjából erre a fokozatra kell majd visszavenni a főző teljesítményét akkor is, amikor a cefre lepárolásakor megjelennek az első cseppek.

A rozsliszt beleöntése előtt teljesen vegye le a tűzhely teljesítményét. Öntse bele a megfelelő mennyiségű rozslisztet és a fakanállal keverje el benne. Nagyon fontos: lassan adagolja a rozslisztet, mindig csak annyit, amennyit egyszerre el tud a vízben keverni és ne hagyja leülni a rozslisztet az üst aljára, mert ráfő, ami nehezen tisztítható le róla. Fém eszközt ne használjon, az összekarcolja az üst belsejét, leszedve a vörösréz felületéről a rajta keletkező védőréteget.

Ha van, most helyezze bele az üstbe a cefreszűrőt vagy az aromatartót. Vigyázzon a kezére, ne forrázza le a forró gőzzel. Normál esetben a szűrőt nem ilyenkor, hanem mindig az üst feltöltése előtt kell behelyezni, azonban a rozslisztet lényegesen egyszerűbb úgy elkeverni az üstben, hogy nincs még benne a leégést meggátló cefreszűrő vagy az aromakosár.

Tegye rá az üstre a sisakot, majd állítsa be a tűzhelyen azt a fokozatot, melynél épphogy forr az üst tartalma. Ha különálló hűtője van a pálinkafőzőnek, csatlakoztassa hozzá a hűtőt és töltse fel vízzel. Tömítésre most egyáltalán nem lesz szükség, így ennek a folyamatát egy lepárlásnál mutatjuk be. A vízkeringtetést sem feltétlenül kell elindítani, most nem baj, ha a keletkező desztillátum egy része egyszerűen páraként távozik a hűtő csövéből (viszont figyeljen ilyenkor oda, hogy a forró gőz nehogy megégesse a kezét!).

Várja meg, amíg az üstbe beleöntött víz legalább 1/3-a távozik a kifolyónyíláson, majd zárja teljesen el a tűzhelyet. Ha már nem forr az üst tartalma, leveheti róla a hűtőt és a sisakot, ezeket azonnal kívül-belül mossa át bőséges vízzel. Ne feledkezzen el a páracső és a hűtőspirál belső átöblítéséről se. Mosás után törölje a darabokat egy puha ruhával szárazra. Az üst tartalmát öntse ki (ne a lefolyóba, azt esetleg eltömítheti), majd szintén kívül-belül mossa bő vízzel tisztára, majd törölje szárazra egy puha ruhával.

Készen is van a belső tisztítás, indulhat a pálinkafőzés vagy illóolaj lepárlás.

A szegecselt és biológiailag tömített lepárlók esetében a biológaiai anyagokból (többek között őrölt lenszalmából és lenolajból) készült tömítésnek még egy, csak vízzel végzett lepárlásra van szüksége ahhoz, hogy használatra kész legyen. E lepárlás során az üstbe csak vizet kell tenni majd nagyjából a mennyiség 2/3-át lepárolni (ennél többet az esetleges túlfűtés elkerülése érdekében ne pároljon le, a túlfűtés nem tesz jót a vörösréznek). E folyamat alatt ég rá az üstre a tömítés, e nélkül a biológiailag tömített üstöknél az első párlat íze esetleg átvehetné a tömítés ízét. Az üst belsején lévő tömítést ne próbálja meg eltávolítani, levakarni, ez a fenti tisztítás elvégzése után már semmilyen módon nem lép kapcsolatba az üst tartalmával.