A parfümök története Egyiptomban és Indiában kezdődött, itt tudták leghamarabb kinyerni és feldolgozni az értékes illóolajokat.
A parfümöket sokáig kizárólagosan az isteneknek szánt áldozatként vagy a halottak útravalójaként használták. Természetesen egy nő nevéhez fűződik a parfümök mai célra is való alkalmazása: Hatsepszut fáraónő (ie. 1490-1469) volt az első, aki önmagát is illatosította vele. A kellemes illatokat a transzcendencia, sőt, az élet eszközeként és médiumaként tisztelték, ezért a tisztító rituálék fontos részei voltak. Ezek tudatában nem lehet csodálkozni rajta, hogy a parfümök készítése akkoriban a papok kizárólagos joga volt.
A számtalan, akkoriban használt füstölő és parfüm receptjének titkát máig megfejtetlen hieroglifák rejtik, jelenleg csak a kyphi-nek nevezett, esti és áldozati füstölőként használt illatosító receptjét ismerjük.
A kyphi összetevői a következők:
- 4 rész tömjénfa gyanta
- 2 rész benzoéfa gyanta
- 2 rész örökzöld pisztácia gyanta
- 2 rész mirha (szomáliai balzsamfa)
- 1 rész cédrus
- 1 rész gyömbér
- fél rész borókabogyó
- fél rész ciprus
- fél rész fahéj
- fél rész írisz
- fél rész kardamom
- fél rész kasszia
- fél rész vasfű vagy kálmos
- 7 mazsola
- pár csepp lótusz aroma
- pár csepp bor
- pár csepp méz
E parfüm egyes receptjei alapján tehetünk hozzá a fentieken túl ámbrát, opoponax-ot, szantált és rózsaszirmokat is.
A nyugati kultúra sokáig csak egyetlen parfümöt, a levendulavizet ismerte. A lepárlás művészetének fejlődésével és elterjedésével egyszerre az illóolajok kereskedelmi forgalmazása a XV. században indult meg végre.
A parfüméria fejlődésének megugrása a Medici család és II. Henrik korához kötődik. 1580-ban Franciaországba költözött az alkimista Tombarelli család, akik megalapították az első illóolaj lepárló üzemet és labort, ahol többek között parfümöket is előállítottak. Grasse hamarosan az európai parfüm gyártás bölcsőjévé vált.
Egy olasz parfümőr 1709-ben megalkotta a még ma is változatlan összetétellel készített kölnivizet. Természetesen e parfüm pontos összetétele titkos, annyit azonban tudni lehet, hogy fő összetevői között bergamott, cédrus, citrom, limette, mandarin, narancs és pomelo szerepel – ezen felül persze más illatos növényeket is felhasználnak készítéséhez.
A parfümök történelmének hazai vonatkozásai
Valószínűleg nagyon kevesen tudják, de Európában az első alkohol bázisú parfüm Magyarországhoz kötődik. A királynévizet a legenda szerint Erzsébet királyné készíttette el egy ügyes alkimistával, amikor 70 éves kora körül újból meg szeretett volna házasodni. Az alkimistának olyan jól sikerült ez az igen kellemes illatú és arcbőr fiatalító hatású parfüm, hogy azt Queen of Hungary's Water/Hungary Water néven külföldön jelenleg is forgalmazzák, de például V. Károly is vásárolt belőle, sőt, az eredeti mesében Csipkerózsikát is királynévízzel próbálták felébreszteni. Európában egészen a XVIII. századig, a kölnivíz megjelenéséig használták ezt a parfümöt.
Az eredeti királynévíz lepárlással készült: bort desztilláltak át rozmaring és kakukkfű keverékén. Ez egy valóban csodálatos szer, melyet bármilyen bőrtípusra lehet használni, de főként a zsíros vagy pattanásosodásra hajlamos bőrre ajánlott. Gyengéden hat, összehúzza a pórusokat, nyugtatja a bőrviszketést, normalizálja a bőr pH-ját, ezen felül pedig kiváló hajöblítő is. Mivel ez a parfüm – szemben a jelenleg vásárolható parfümökkel – teljesen természetes összetevőkből áll, az orvosok szájon át szedendő orvosságként is felírták. A receptet csak 1683-ban írták le először, így az eredeti, pontos összetételt és arányokat nem tudjuk. A későbbiekben az összetevők listáját bővítették citrommal, narancsolajjal, kosztusszal, levendulával, majorannával, mentával és zsályával is.
A királynévizet az első világháború végéig az olejkároknak nevezett magyar vándor árusok értékesítették. Ők terjesztették a másik méltatlanul elfeledett, hazánknak köszönhető illóolajokból készült gyógyhatású szert, a balsamum hungaricum-ot is. Ezt többek között a tátrai törpefenyőből készítették és sikerrel használták pl. bőrbetegségek vagy fogfájás kezelésére.
Az első világháborút követően megerősödött a hazai parfümkészítés ipara, azonban ezt a második világháború teljesen eltörölte.
Napjainkban Zólyomi Zsolt az egyetlen magyar parfümőr, aki a versailles-i parfümiskolában tanulta a szakmát.