A kakukkfű (thymus vulgaris) bár alacsony kihozatallal rendelkezik (általában 1% körül, fajtától, szedési időtől és a lepárlás gondosságától-módszerétől függően ez legfeljebb 5% lehet), mégis az egyik kedvencem.
Az illóolaját fűszerként, likőrökhöz (aki még nem próbálta, nem tudja, mit vesztett), saját készítésű parfümünkhöz és gyógyszerként (pár cseppjét párologtatva, toroköblítésre használva vagy fürdővízbe téve légúttisztító, antibakteriális és relaxáló szer) is használhatjuk. Az illóolaj lepárlás melléktermékeként keletkező aromavize pedig egy igazi csodaszer, mely bőrproblámkra, kivált képpen pedig ekcéma kezelésére használható.
A kakukkfű virágzó, nem fás hajtásait májustól szeptemberig szedjük. Ha gyűjtésre nincs lehetőségünk, próbáljunk meg gyógynövények természtésére vagy szedésére szakosodott cégtől vásárolni megfelelő mennyiséget. A növényeket lehetőleg mielőbb aprítsuk fel 2-3 cm-es darabokra és nyerjük ki belőle az illóolajat. A képen az aprítást egy vörösréz lábosba végezzük, de természtesen bármilyen más edényt is használhatunk. Ha csak később lesz rá alkalmunk, terítsük ki vékony rétegben egy hűvös, szellős, napfénytől védett helyen, felhasználás előtt pedig áztassuk néhány órára vízbe (az áztatóvizét mindenképpen öntsük majd az üstbe).
Az üstöt háromnegyed részig töltsük fel vízzel, a növényi részeket pedig minél szorosabban helyezzük el a vízszint felett (ne tegyük bele a vízbe a növényt, az az illóolaj minőségének jelentős romlását okozza). Illóolaj lepárlására alkalmas alquitara esetében először helyezzük be a szűrőbetétet (a víz szintje ne legyen magasabb, mint a szűrő alja) és kezdjük el a lepárló növényekkel való feltöltését.
Ha az üst része tele van, tegyük rá a középső darabot, töltsük meg azt is, végül pedig a sisakban, a két szűrő között található részt is töltsük meg minél szorosabban. Kolonnás alembik esetében a kolonnát töltsük meg tömörített növényi részekkel. Állítsuk össze a lepárlót, végezzük el a tömítést és csatlakoztassuk a hűtővíz keringtetést (hideg víz bevezetés alul, meleg víz kivezetés felül) hozzá.
Nagy teljesítményen melegítsük az üstöt a víz forrásáig, és még mielőtt felforrna, ne felejtsük el elndítani a vízkeringtetést. Amint eléri a gőzhőmérő a 100°C-ot, vegyük vissza a fűtést annyira, hogy a víz forrásban maradjon. A hidrolátum pár pillanat múlva elkezd csepegni a kifolyó nyíláson.
Minden egy kiló növényre egy liternyi hidrolátumot számolhatunk, tovább nem érdemes a lepárlást folytatni.
A hidrolátumból, azaz az aromavíz és illóolaj keverékéből az olajat valamilyen módon le kell választani. Nagyon kis méretben a legegyszerűbb és legolcsóbb módszer, ha üveg pipettával (a műanyagba beleül az olaj, egyszerűen magába szívja, ezzel elég nagy veszteséget okozva) szedjük le a víz tetejéről az olajat. Kicsit nagyobb mennyiségnél használhatunk illóolaj leválasztó tölcsért is, melynek szintén üvegből kell lennie. Leválasztás előtt érdemes egy napig hűvös, napfénytől védett helyen pihentetni a hidrolátumot, ekkor az olaj vízzel keveredett része is feljön a felszínre. A keletkező olajat és az aromavizet is lehetőleg hűvös, naptól védett helyen tároljuk. Az aromavíz felhasználhatósága korlátozott, néhány hétnél tovább még hűtőben sem tartható el.
- adminisztrator blogja
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges