Blog

A pálinkafőzés célja igen egyszerű, a cefréből szeretnénk nagy alkoholtartalmú, kellemes aromájú pálinkát előállítani.

A desztillálás során az alkohol és a víz eltérő forráspontját használjuk ki (a víz magasabb hőmérsékleten kezd el forrni). 78,4°C-os hőmérséklet után az akohol már forr, párolog, a víz pedig még nem. Ahogy zajlik a cefre lefőzése, a keletkező párlat egyre alacsonyabb alkoholtartalmú. Régebben addig főzték a cefrét, amíg 50%-os nem lett a kapott párlat, ez viszont azt jelentette, hogy az úgynevezett savanyúvizet is belefőzték, ami jellegzetes, kellemetlen ízűvé teszi a pálinkát. Mivel az aromák már a lepárlás elején kinyerhetők, ma már általában magasabb alkoholfok mellett leállítják a párolást, majd desztillált vízzel higítják az alkoholt, így nyerve el a kívánt erősséget.

Ez a recept bemutatja, hogyan készíthető könnyedén növényi alapú mandulasajt otthoni aszalási technikával. Egyszerű hozzávalók, átlátható lépések és a természetes eljárás ötvözete garantálja az élvezetes, laktózmentes eredményt.

Ebben a receptben nincs titok: csak tiszta ízek, letisztult technika és allergén mentes élvezet.

Az illatok és szagok mindennapi életünk részei. Manapság szinte minden illatosított, mégis alig néhány szóval próbáljuk kifejezni az illatok széles skáláját. A gyógynövények és a valódi illóolajok hatással vannak szervezetünkre, ezért sok célra fel lehet őket használni, lássunk néhányat ezek közül:

• kozmetikai-, illatszeripari- és háztartási vegyipari alapanyag
• fitogyógyszerek alapanyaga (pl. a nagyon hatásos illatterápiában használatos)
• gyógyszeripari alapanyag
• élelmiszeripari alapanyag

Jó pálinkát csak jó alapanyagból lehet készíteni, nagy tévedés, hogy a pálinkafőzés számára a rothadó, poros, emberi fogyasztásra alkalmatlan vagy éppen az éretlen gyümölcs megfelelő alapanyag. A tapasztalat mellett a szabványok szerint is teljes értékű pálinka kizárólag kifogástalan minőségű alapanyagból készül, melynek következők a kritériumai:

• érett
• magas cukortartalmú
• a gyümölcsre/szőlőre jellemző ízű, illatú
• ép, szennyeződésektől mentes

A zöldborsóliszt egy gluténmentes, olcsó lisztpótlék, mely aszalóval egyszerűen elkészíthető.

Hozzávaló:
- A kifejtett zöldborsó héja (lehetőség szerint bio)

Miután kifejtetted a zöldborsót, mosd meg a zöldborsóhüvelyt és itasd fel róla a vizet. Helyezd be az aszaló tálcáiba, ügyelve rá, hogy ne legyen átfedés közöttük.

Elsőre valóban elég merészen hangzik, ráadásul hosszan el lehetne vitatkozni a gyümölcsök és zöldségek csoportosításán (erre majd máskor kitérek, főképp a házi pálinkafőzés szabályozása felől nézve érdekes ez a kérdés), de tény, hogy lehetséges sütőtökből pálinkát készíteni.

Az aszalóknál alapvetően meghatározza a szárítás teljesítményét és minőségét a levegőáramlás iránya.
Aktuális cikkünkben összehasonlítjuk az aszalógép típusoknál fellelhető két különböző légáramlási irányt: a függőleges és vízszintes szárítás hatékonyságát és sajátosságait.
Ha aszalógép vásárlása előtt állsz, mindenképpen érdemes elolvasnod írásunkat!

Házi eperpálinka készítés lépései részletesen.

Ha nem saját eperből készítesz pálinkát, akkor a termesztett eper (helyesen szamóca) vásárlása előtt mindig kóstold meg: nagyon nagy különbségek vannak mind ízben, mind cukortartalomban. Tapasztalataim szerint minél finomabb egy eper, annál hamarabb romlik meg, akár egy nap alatt is megpuhul, ezért a legjobb, ha termelőtől vagy szedd magad akció keretein belül szerezed be a friss gyümölcsöt és azonnal hozzá is látsz a cefrézéséhez.

Szeretnél otthon cseresznyepálinkát készíteni, vagy inkább a saját meggypálinkádat próbálnád ki idén? Részletesen leírjuk, miként készítheted el ezeket a pálinkákat!

A cseresznye és a meggy gyorsan romlik, ezért lehetőleg lapos ládába/vödörbe szedd és azonnal kezd el feldolgozását vagy vidd hűvös helyre. Egy jó cseresznye- vagy meggypálinka alapanyagaként számtalan fajta kínálkozik. Azt mondják, hogy a hegyoldalon lévő gyümölcs jobb pálinkának, mint amelyik a völgyből származik – és hogy minél öregebb a fa, annál ízletesebb a gyümölcse.

Nem sokan készítenek ananászból pálinkát, ezért is gondoltunk rá, hogy megosztjuk ezzel kapcsolatos sikerélményünket oldalunk látogatóival. Az ananász cefrét frissen préselt ananászléből készítettük, nem darált ananászból. A mérések elvégzéséhez digitális pH mérőt valamint mustfokolót használtunk.

A minőségi pálinka készítéséhez az első lépés a minőségi cefre készítése.

A gyümölcsöket minden esetben először mossa meg, mivel a rajtuk található szennyeződések nem csak a pálinka ízét ronthatják el, hanem akár a teljes pálinkát is megmérgezhetik. A mosást követően a csonthéjas gyümölcsöket magozza ki (a magjuktól keserűvé válik a pálinka). Barackpálinka esetében szükség van 30-50 dkg/hl mennyiségben összetört édes magvú kajszibarack magjára, ez adja az úgynevezett magzamatot. Szilva esetében nagyjából a mag 20%-át szokás visszatenni. Cseresznye, meggy esetében a magozás ugyan elhagyható, azonban a szárát mindenképpen el kell távolítani, mert ettől keserűvé válik a főzet.

Az erjedés folyamatát már időszámításunk előtt több ezer évvel ismerték és alkalmazták anélkül, hogy tudták volna, miként és mitől is zajlik le. A cukor tartalmú leveket, gyümölcsöket a levegőben és a gyümölcsökön található mikroorganizmusok spontán erjesztik meg. Az erjesztés végeredményét megismerve – melyhez talán egy jó kis gyümölcsvacsora adta az ihletet – idővel tudatosan készítettek alkohol tartalmú italokat. A római és görög kultúrában bort, az egyiptomiaknál és babilóniaknál sört készítettek. Mindenütt az istenektől eredő italnak tekintették, és vallási szertartások során fogyasztották. Érdekes, hogy bár az alapanyogok az idő elteltével változtak, a módszer és az eszközök szinte azonosak maradtak.