Bevezetés az illóolajok kinyerésébe
Az illatok és szagok mindennapi életünk részei. Manapság szinte minden illatosított, mégis alig néhány szóval próbáljuk kifejezni az illatok széles skáláját. A gyógynövények és a valódi illóolajok hatással vannak szervezetünkre, ezért sok célra fel lehet őket használni, lássunk néhányat ezek közül:
- kozmetikai-, illatszeripari- és háztartási vegyipari alapanyag
- fitogyógyszerek alapanyaga (pl. a nagyon hatásos illatterápiában használatos)
- gyógyszeripari alapanyag
- élelmiszeripari alapanyag
A 100%-os, tiszta illóolaj rendkívül drága, ezért előszeretettel hamisítják (az üzletekben szinte kizárólag ilyeneket lehet kapni). A hamisítás két elterjedt módja a hígítás (ekkor a valódi illóolaj pár cseppjét valamilyen más növényi olajjal keverik össze) és a fő illat komponens vegyészeti úton történő előállítása (ekkor csak az illat fő összetevőjét állítják elő vegyileg, a többi illékony anyagot nem. Ez a levendula esetében azt jelenti, hogy a nagyjából 160 összetevő helyett csupán egyet kapunk a vásárolt fiolában). Ezek az olajok illatosításra megfelelőek, azonban ne várjunk tőlük gyógyhatást, hiányzik belőle a növény lelke. Az illóolajok valódiságát egy laikus sajnos egyáltalán nem tudja megítélni és még gyakorlott szakembereknek is nehéz feladat. Az egyetlen biztos módszer a nagyon költséges gázkromatográfiás vizsgálat.
De vajon miért is drága az igazi illóolaj? Előállításához rengeteg növényre van szükség, egy liternyi jázminolajhoz például nyolcmillió virág kell, egy liter narancsolajhoz pedig ezer kiló virágra van szükség. Az egyik legalacsonyabb illóolaj tartalmú növény, a rózsa esetében pedig egyetlen csepp (0,02 gramm!) kinyeréséhez 30 kinyílt virágra van szükség, azaz ennek a mennyiségnek az ötvenszeresére van szükség egyetlen grammjához. Más növények ennél lényegesen gazdagabbak illóolajban, ilyen a legtöbb, hazánkban is termő illóolaj tartalmú gyógynövény (pl.: boróka bogyó, egyes levendula fajták, borsosmenta, rozmaring, zsálya, mustár), egyes növények pedig egyenesen bővelkednek benne (pl.: kömény, kapor, csillagánizs, ánizs, szegfűszeg, kardamom, egyes levendula fajták).
Szakirodalomként nagyon kevés anyag áll rendelkezésre a téma után érdeklődőknek. Az illóolajok hatásáról Biegelbauer Pál: Gyógyító illatok című könyvét, az aromaterápiáról Giuliana Lomazzi:Aromaterápia című könyvét tudjuk ajánlani, a parfüm készítés után érdeklődőknek pedig Patrik Süskind: A parfüm című regényét, illetve a belőle készült filmet (a Dustin Hoffman szereplésével készült filmben látható egyik kolonnás alembik lepárlónk is).
