Általános tudnivalók
Szinte hihetetlen, de a legtöbb növény figyelembe vehető mennyiségű illóolajt tartalmaz, melyet akár gyógyszerként, akár illatanyagként használhat. Különlegesen érdekes a több, mint 3.000 fajtát magába foglaló ajakos virágúak családja. Ezek közé tartoznak kedvenceink, melyekből könnyű olajat nyerni, gyógyító erejűek és nagyon illatosak. Csak néhányat említve közülük: rozmaring, levendula, kakukkfű, menta, bazsalikom, citromfű.
Ha esetleg nem tudja, milyen növényekből érdemes illóolajat kinyerni, egyszerűen csak nézzen szét az üzletekben, és írja fel, milyen illóolajakat lehet kapni. ;-)
A parfümök előállításához a növényeket zsírban préselik ki, melyből az olajok később alkohollal nyerhető ki, ezt később meghatározott körülmények között ismét le kell párolni. Ezt a módszert bővebben nem kívánom ismertetni, mivel az illóolajok kinyeréséhez használható gőz- és normál desztillálással szeretnék részletesen foglalkozni.
Gőzdesztilálás
A gőzdesztillálás az illóolajak kinyerésének legkíméletesebb és legnagyobb kihozatalú lepárlási módja. Ennek az az oka, hogy a növényi részek nem érnek bele a forrásban lévő vízbe, mely tönkreteheti a hatóanyagokat, csupán a felszálló gőz viszi magával a kényes olajokat. Ez a legjobb módszer kitűnő minőségű illóolajak kinyeréséhez és gyógy hatású szerek készítéséhez.
A gőzdesztillálásra a legmegfelelőbbek a kolonnával is rendelkező alembik lepárlóink. Ezeknél a készülékeknél ugyanis a kolonna teljes egészében megtölthető növényi részekkel, ami nagyon nagy mennyiséget jelent. Az üstben lévő forró víz gőze átáramlik a kolonnában található növényi részeken, a hűtő kivezető csövén pedig szépen kicsepeg a hidrolátum (a hidrolátum az aromavíz és az illóolaj keveréke). A kolonnás alembiknél kevesebb növényi részt tud magába foglalni, azonban szintén tökéletes választás erre a célra speciális lepárlónk, az illóolajak kinyerésére is alkalmas alquitara típus, melynél a benne található betétek segítségével az üst felső harmadától a sisak tetejéig lehet a növényi részeket belehelyezni.
Weboldalunkon az illóolaj lepárlók széles választékát kínáljuk, de persze némi ötletességgel szinte bármilyen lepárló átalakítható illóolajok lepárlására. Szerencsére az üst nyaka általában elég széles, és ha valaki pl. egy géztasakot vagy egy vörösréz drótbetétet növényi részekkel tölt meg és rögzít az üstbe, majd az üstöt vízzel tölti meg, akkor akár egy normál alembik lepárlóban is lehet gőzdesztillálást végezni.
Figyeljen rá, hogy a növények ne érjenek bele a vízbe és hogy a gőz valóban átáramoljon rajtuk. Minél több növényt tesz be, annál több illóolajt fog kinyerni. A sisakba vagy a kolonnába kerülő növényeket akár le is lehet döngölni, hogy minél több férjen bele. Ne aggódjon, a gőz utat fog találni magának a páracsőig. Ne felejtsen el a hűtőbe hideg vizet tölteni, és ügyelni rá, hogy a hűtővíz ne melegedjen túl.
A gőzdesztillálás során az üstöt minél gyorsabban kell felfűteni, így kaphatja a legjobb eredményt. A kész desztillátum főként aromavízből és egy vékony, általában a felszínen úszó illóolaj rétegből áll. Ezt a két részt szét kell egymástól választani, melyhez a legjobb egy olajleválasztót vagy egy pipettát használni. Ha a lepárlás végeztével még mindig van valamennyi olaj a növényi részekben, akkor töltse fel újra vízzel az üstöt és ismételje meg a lepárlást.
Az illóolaj lepárlásra használt lepárló méretét a felhasználni kívánt alapanyagnak megfelelően érdemes kiválasztani. Magas illóolaj tartalmú növények esetében (például levendula, melynek illóolaj tartalma 1-4% között van) már a legkisebb illóolaj lepárlókkal is elérhető néhány cseppnyi eredmény, gazdaságos lepárlás végzéséhez azonban ebben az esetben is egy legalább 5 literes illóolaj lepárló használata javasolt.
Alacsony illóolaj tartalmú növények esetében (pl. rózsa, melynek az illóolaj tartalma csupán 0,02% körül van) 50 literesnél kisebb alquitara illetve 30 literesnél kisebb kolonnás alembik használata nem javasolt (azonos üstméretú kolonnás alembik és illóolajos alquitara közül a kolonnás alembikbe lényegesen több növényi rész tölthető).
Normál lepárlás (desztilláció)
Lényegesen egyszerűbb módszer, azonban nem olyan kíméletes. Természetesen nem mindenki engedhet meg magának egy 30 literes, kolonnával is rendelkező alembik lepárlót, és normál lepárlás végzéséhez elég, ha például egy 5 literes alembiket vásárol. Persze az illóolaj kihozatal és a minőség egyaránt gyengébb lesz, és egyes, különösen érzékeny növényeket (például a rózsát) ilyen módon gyakorlatilag lehetetlen desztillálni.
Tegye az üstbe a növényi részeket, öntsön rájuk bőségesen vizet, majd forralja fel minél gyorsabban az üst tartalmát. Ebben az esetben se felejtsen el a hűtőbe hideg vizet önteni és azt időnként ellenőrizni, ha kell, hideg vízzel utánpótolni.
Akárcsak a gőzdesztillációnál, itt is a vízgőz viszi magával az olajokat, melyek a hidrolátummal együtt csepegnek ki a kifolyócsövön. Az előzőekben ismertettel azonos módon most is szét kell választani e két összetevőt. Figyeljen azonban a felfűtés során, mert normál desztillációnál a víz elpárolgását követően az üstben maradó növényi részek könnyen leéghetnek.
Tipp:
A frissen szedett növényeket azonnal desztillálni lehet, míg a szárított részeket érdemes előzőleg pár napon át vízben áztatni. Általánosságban igaz, hogy a friss növények lepárlása során több illóolaj nyerhető ki, mintha szárított lenne, de léteznek kivételek. Például sok illóolajat tartalmzó növények esetében (mint amilyen a menta is), szárított alapanyagból is jó kihozatal érhető el.
A tradicionális lepárlás művészete
A hagyományos desztillációval és a klasszikus lepárlókkal összefüggésben szeretettel ajánljuk Önnek könyvünket, "A tradicionális lepárlás művészete"-t. E könyvben részletesen leírjuk a különböző lepárlók és pálinkafőzők használatával, az alkohollal, az illóolajokkal, a gyógyhatású szerekkel, az üzemanyagokkal és a parfümökkel kapcsolatos ismereteket, tapasztalatokat. Ideális választás mindazoknak, akiknek van már lepárlójuk – és azoknak is, akik csak most készülnek egyet venni.