Pálinkafőzés - Ágyas pálinka és likőr készítése, Dr. Panyikné
Jó minőségű pálinkát csak kifogástalan minőségű, aroma alapján teljes érettségű gyümölcsből lehet készíteni! Az a régi, hibás szemlélet, mely szerint a pálinkák alapanyaga az a gyümölcs, amely nem felel meg a fogyasztási, konzervipari és más felhasználási területek minőségi követelményeinek, ma már nem követhető szempont a gyártók számára.
Jelenleg Magyarországon - jövedéki szempontból - három, eltérő típusú pálinkafőzési mód létezik: a bérfőzés és a kereskedelmi főzés, valamint az ún. házi párlatkészítés.
Könyvünkben ismertetjük azokat az elméleti és gyakorlati tudnivalókat, amelyek ismerete elengedhetetlen a pálinkafőzéshez.
-> Akár másnapi szállítás!
Raktáron lévő termékeinket villámgyorsan küldjük.
A pálinkafőzés könyv tartalmából:
A pálinkakészítés rövid története
A pálinkanév-használat magyar kizárólagossága
A pálinka fajtái
Párlatok
Az eredetvédett pálinka fogalma
Hogyan készíthetők a jó pálinkák, mi kell a jó pálinkához?
A pálinkák és gyümölcspárlatok alapanyagai, minőségi követelményei
A gyümölcsök termesztési körülményei
A gyümölcs fajtájának hatása a pálinka minőségére
A gyümölcsök válogatásának szempontjai
A pálinkafőzdék működési formái
A gyümölcsfajták közötti különbségek
A gyümölcs szedésének, szüretelésének helyes időpontja
A gyümölcsök szedésének módjai és körülményei
A pálinka alapanyagai
A felhasználható gyümölcsök
Főbb gyümölcsfajtáink
Csonthéjasok
Bogyós termésű gyümölcsök
Vadon termő gyümölcsök mint pálinka-alapanyagok
Szőlő-, bor- és borászati melléktermékek
A cefrézés technológiai lépései
Válogatás, mosás
Aprítás vagy magozás
Pektinbontás
A cefre savvédelme
Élesztőtápsók
A gyümölcs cefrézésénél fellépő mikroorganizmusok
Penészgombák
Baktériumok
Az erjesztés módjai
Élesztőgombák
Az erjedés elmélete
Az erjesztés optimális körülményei
Erjedési ciklusok
Az erjedési hőmérséklet szabályozása
A cefrebunda vagy törkölykalap kezelése
A kierjedt cefre összetétele
Etilalkohol
Metilalkohol
Acetaldehid
Magasabb rendű alkoholok (kozmaolajok, kozmaalkoholok)
Cukrok
Szerves savak
Nitrogéntartalmú anyagok
Szén-dioxid
Glicerin
Aromaanyagok
A lepárlás elmélete
Alkohol-víz elegyek lepárlása
Az alkohol töményítése
A mellék-alkotóelemek elválasztása
Mit mondanak rólunk mások?
Olvasd el vásárlóink valós tapasztalatait és véleményeit a Pálinkaüst termékeiről és szolgáltatásáról a Google-on!
Büszkék vagyunk arra, hogy évek óta megbízható partnerei lehetünk otthoni és kisüzemi pálinkafőzőknek, illóolaj lepárlóknak, kézműves élelmiszer készítőknek és a gasztronómia szerelmeseinek.
∗ Kattints ide és tekintsd meg, milyen véleményeket írtak rólunk a Google-on »
A pálinkafőzés tényleg nem ördöngösség, de azért vannak betartandó szabályok. Ebben a bejegyzésben csak magával a pálinkafőzéssel fogunk foglalkozni, tehát a kész cefre lepárlásával, a cefre készítésével nem.
Az első használatba vétel előtt elvégzett alapos belső tisztítást követően (erről a bejegyzést blogunkban olvashatja) tegye bele az üstbe a cefreszűrőt. Ez fog a pálinkafőzés során leégést gátló szűrőként működni. A cefreszűrő feladata az, hogy megakadályozza a nagyobb gyümölcsdarabok leülését és ezzel egyidejüleg a leégés lehetőségét az üst aljára.
A cefreszűrő behelyezését követően töltse fel az üstöt a kész cefrével. A felhabzás miatti problémákat elkerülendő, normál esetben az üst 3/4 részig tölthető fel. Ez borpárlat készítésekor - mivel a bor kevésbé habzik - lehet akár 4/5 is, azonban habzásra hajlamos cefréknél (pl. meggy, cseresznye, eper) inkább csak 2/3-ig töltse meg az üstöt vagy használjon habzásgátlót.
A minőségi pálinka készítéséhez az első lépés a minőségi cefre készítése.
A gyümölcsöket minden esetben először mossa meg, mivel a rajtuk található szennyeződések nem csak a pálinka ízét ronthatják el, hanem akár a teljes pálinkát is megmérgezhetik. A mosást követően a csonthéjas gyümölcsöket magozza ki (a magjuktól keserűvé válik a pálinka). Barackpálinka esetében szükség van 30-50 dkg/hl mennyiségben összetört édes magvú kajszibarack magjára, ez adja az úgynevezett magzamatot. Szilva esetében nagyjából a mag 20%-át szokás visszatenni. Cseresznye, meggy esetében a magozás ugyan elhagyható, azonban a szárát mindenképpen el kell távolítani, mert ettől keserűvé válik a főzet.
A lepárlás egyik legfontosabb és legérzékenyebb lépése az előpárlat leválasztása.
Ebben a szakaszban dől el, hogy a pálinka tiszta, illatos és biztonságosan fogyasztható lesz-e, vagy épp ellenkezőleg: éles, kellemetlen szagú és hibás ital.
Az előpárlat ugyanis a párlás elején távozó, alacsony forráspontú vegyületeket tartalmazza – köztük olyanokat is, amelyek ártalmasak és ízrontóak lehetnek, ha a középpárlatba kerülnek.
Megmutatjuk, hogyan ismerheted fel az előpárlat határát, és hogyan hozhatsz ki a gondosan elkészített cefrédből valóban prémium pálinkát.
A lepárlás végső szakasza, az utópárlat leválasztása az egyik legnehezebben eltalálható pont a pálinkafőzésben.
Míg az előpárlatnál a biztonság és a tisztaság a fő cél, és már kis gyakorlattal is pontosan le lehet leválasztani, az utópárlatnál a finom érzék és tapasztalat számít: túl korai vágás esetén értékes aromák vesznek el, túl késői vágásnál pedig olajos, kesernyés ízek rontják el az ital karakterét.
Egy jól beállított utópárlat-vágás adja meg a pálinka testességét és mélységét – ez jelentheti a különbséget egy átlagos és kiváló pálinka között.
Megmutatjuk, hogyan ismerheted fel az utópárlat kezdetét, mikor kell vágni, és hogyan tarthatod meg a legértékesebb ízeket.
Ez az egyszerű, de különleges recept lehetővé teszi, hogy zöld dióból akár két hét alatt készíts aromás dió likőrt.
Olyan kompozíció jön létre, amely egyszerre különleges és gazdag aromájú.