Illóolaj lepárló Alquitara 50 literes – vörösréz lepárló illóolaj, pálinka és borpárlat készítéséhez

Az illóolaj lepárlás nem csak szórakoztató, hanem igen hasznos elfoglaltság is.

Sorozatunkban szeretnénk segítséget nyújtani Önöknek a teljes folyamat megismerésében, hogy Önöknek is része lehessen abban az örömben, amit az illóolajok és aromavizek kinyerése és felhasználása jelent. 

Talán elsőre furcsának tűnhet, de szinte bármiből lehet több-kevesebb illóolajat kinyerni. A mindenki által ismert levendula vagy menta mellett izgalmas kalandozásokat lehet tenni más alapanyokkal is - egy nagy csokor kamillából kinyert illóolajból például akár saját kenőcs is készíthető. Sorozatunk első részében az illóolaj-lepárlók típusait nézzük át.

Általános tudnivalók
Szinte hihetetlen, de a legtöbb növény figyelembe vehető mennyiségű illóolajt tartalmaz, melyet akár gyógyszerként, akár illatanyagként használhat. Különlegesen érdekes a több, mint 3.000 fajtát magába foglaló ajakos virágúak családja. Ezek közé tartoznak kedvenceink, melyekből könnyű olajat nyerni, gyógyító erejűek és nagyon illatosak. Csak néhányat említve közülük: rozmaring, levendula, kakukkfű, menta, bazsalikom, citromfű.

Ha esetleg nem tudja, milyen növényekből érdemes illóolajat kinyerni, egyszerűen csak nézzen szét az üzletekben, és írja fel, milyen illóolajakat lehet kapni. ;-)

A parfümök előállításához a növényeket zsírban préselik ki, melyből az olajok később alkohollal nyerhető ki, ezt később meghatározott körülmények között ismét le kell párolni. Ezt a módszert bővebben nem kívánom ismertetni, mivel az illóolajok kinyeréséhez használható gőz- és normál desztillálással szeretnék részletesen foglalkozni.

A természet tele van fantasztikus illatokkal és gyógyító erejű esszenciákkal. Nem csoda, hogy egyre többen kapnak kedvet ahhoz, hogy saját kertjük gyógynövényeiből otthon, vagy kistermelőként maguk állítsák elő a tiszta, hamisítatlan illóolajokat. De hogyan is működik ez a folyamat a gyakorlatban, és mire kell figyelnünk a desztilláció során?

Ebben a cikkben körbejárjuk a gőzdesztilláció alapjait, tisztázzuk a legfontosabb fogalmakat, és bemutatjuk azokat a kulcsfontosságú eszközöket, amelyek nélkülözhetetlenek a tökéletes végeredményhez.

Az illatok és szagok mindennapi életünk részei. Manapság szinte minden illatosított, mégis alig néhány szóval próbáljuk kifejezni az illatok széles skáláját. A gyógynövények és a valódi illóolajok hatással vannak szervezetünkre, ezért sok célra fel lehet őket használni, lássunk néhányat ezek közül:

• kozmetikai-, illatszeripari- és háztartási vegyipari alapanyag
• fitogyógyszerek alapanyaga (pl. a nagyon hatásos illatterápiában használatos)
• gyógyszeripari alapanyag
• élelmiszeripari alapanyag

A megfelelő típusú és méretű pálinkafőző nagyon fontos, hiszen egy jól karbantartott lepárló szinte az örökkévalóságig használható.

A típus kiválasztásához fontos tisztázni, milyen céra szeretné alkalmazni. Kizárólag pálinkát szeretne vele készíteni? Pálinkafőzéshez az alembik típusokat javasoljuk, ez magas alkoholkihozatal mellett biztosítja a finom ízek, zamatok átmentését is. Vagy inkább nagyon magas alkoholkihozatalt szeretne elérni, és nem fontos, hogy a kapott párlat illatos és zamatos legyen? Használjon kolonnás alembiket, és töltse meg a kolonnát kerámia gyöngyökkel, nemesacél darabokkal vagy akár a spájzban felhalmozódott üres 0,2 cl-es pálinkás üvegekkel. Amennyiben pedig az Ön számára a pálinka fő ismérve az íz és az illat, és megelégszik alacsonyabb alkoholkihozatallal, az alquitara a mefelelő választás.

Fenyőtű illóolaj kinyerésére minden fenyőfajta tűlevele és utolsó éves hajtása alkalmas, az idősebb hajtásokból az illóolaj kinyerése nem gazdaságos. Az erdeifenyő (ennek a legértékesebb az illóolaja) tűlevelei 0,22-0,40 %, a feketefenyőé 0,23-0,45%, a lucfenyőé 0,15-0,25% illóolajat tartalmaznak. Ennnek az értéknek azonban akár a kétszeresét is kinyerhetjük, ha tavasszal vagy nyáron gyűjtjük a fenyőtűt és hajtást. A tobozban is figyelemre méltó mennyiségű illóolaj található, azonban ezt sokszor más célra használják fel.

Az összegyűjtött fenyőágakat 10-15 mm-es darabokra aprítják. Az aprítással az illóolajat tartalmazó sejtek könnyebben hozzáférhetőkké válnak, a lepárlási idő megrövidül és az illóolaj lepárlóba is több tűlevél és hajtásvég helyezhető el. Ráadásul mivel így egyenletesebben tölthető meg a készülék, kevesebb hézag, folyosó képződik, melyeken át a gőz a kisebb ellenállás útját választva könnyen áthatol és egyes területeket akár teljesen gőzöletlenül hagy. A töltés során a kolonnába vagy aromakosárba helyezett tűleveleket minél jobban tömörítsük le, az aprítás minél azonosabb méretű legyen.

A kakukkfű (thymus vulgaris) bár alacsony kihozatallal rendelkezik (általában 1% körül, fajtától, szedési időtől és a lepárlás gondosságától-módszerétől függően ez legfeljebb 5% lehet), mégis az egyik kedvencem.

Az illóolaját fűszerként, likőrökhöz (aki még nem próbálta, nem tudja, mit vesztett), saját készítésű parfümünkhöz és gyógyszerként (pár cseppjét párologtatva, toroköblítésre használva vagy fürdővízbe téve légúttisztító, antibakteriális és relaxáló szer) is használhatjuk. Az illóolaj lepárlás melléktermékeként keletkező aromavize pedig egy igazi csodaszer, mely bőrproblámkra, kivált képpen pedig ekcéma kezelésére használható.

A vörösréz pálinkafőzők belső felületének karbantartása alapvető a jó minőségű párlat érdekében. Az egyik legrégebbi és legbiztonságosabb módszer a rozslisztes tisztítás, amely során semmilyen vegyszer nem kerül a készülékbe.